Why atheists come to church?

Egy olyan prédikáció, amit érdemes végignézni, végighallgatni, végiggondolni.
Nem csak az ateisták szokásait boncolgatja , a beszéd sok más , fontos kérdést is érint.
( Ami számomra a legtanulságosabb volt, az az a rész, amelyben a nyitottságról beszél a prédikátor, arról, hogy  a különböző vallásokban mi az egyedi és mi az, amit tanulni lehet tőlük, hogy aztán magunkévá tegyük ezeket. Arról beszél, hogy ő , mint ember ,és(/vagy) mint lelkész,hogy értelmezi át saját életére ezen vallások tanításait.)
All Souls nevű Unitárius templomban hangzott el a prédikáció.
Lelkész: Marlin Lavanhar

1.:    http://www.youtube.com/watch?v=XJv8HcK0awY&feature=related

2:    http://www.youtube.com/watch?v=e2CgZWq2XvU&feature=related

3:    http://www.youtube.com/watch?v=oIpXirbzz-0&feature=related

Családi kacatok között találtam ezt a levelet...

Dédnagymamámnak , Irénnek küldték , esküvője előtt néhány nappal. Tanulságos, egyszerű. Hány embernek mondja ezt el jóakarója ? Levélben...
"Édes Irénkém!
Ha elgondolom, hogy te öt nap múlva már asszony leszel, önkénytelenül is megáll a toll a kezembe, s egy könny gördül ki a szememből.Ne érts félre, édes Irénkém, nem azért, mintha nem helyeselném a házasságodat. Nem ilyennek képzeltem és szerettem volna, de ha az Isten így rendelte, legyen meg az Ő szent akarata. Azt a könnyet a szerető aggodalom sajtolta ki a szememből, hogy vajon leszel é olyan boldog amilyennek Te elképzelted a jövendő életed? Meg fog e és meg tud e az a férfi úgy becsülni téged, mint ahogy azt Te megérdemled? Én nem ismerem a vőlegényedet, így bírálatot nem mondhatok Róla. De édesanyád azt írta, hogy egy józan életű, szerény jó fiú. Ha ez így van, s ha még hozzá Téged nagyon szeret is, úgy hiszem, hogy boldog leszel,amit én is szívemből kívánok. De nehogy azt hidd édes Irénkém, hogy a házasság csak az egyik félre ró kötelességet. Nem, kis lányom, mind a kettőre. Mind a kettőtöknek alkalmazkodnotok kell egymáshoz, egymást kölcsönösen  meg kell becsülni, ez az alapja a megelégedett házas életnek.Szeretnélek ellátni sok jó tanáccsal, de azt levélben nem igen lehet. Fáj a lelkem, hogy nem lehetek Melletted én is , mikor egy ismeretlen új élet küszöbére lépsz. De ha most nem is tudok ott lenni, ha az Isten megsegít, legközelebb majd az új otthonodba kereslek fel, és saját szememmel győződöm meg róla, hogy Te csakugyan asszony lettél amit én semmiképpen sem tudok elképzelni, mert az én szemembe Te még mindíg az a vékony sápadt , babávaljátszó kislány vagy. Most veszem észre csak, hogy én milyen öreg vagyok,  hogy már Te is a nyakamra nőttél.
Én tehát ,édes Irénkém, innen a távolból kívánok Neked jövendő új életedbe minden jót egészséget, megelégedést. De egyre figyelmeztetlek. Hogy bármilyen jól , s megelégedetten éreznéd magad új otthonodba, egyről soha se feledkezz meg. Hogy Neked van egy szegény beteges öreg édesanyád, aki szíve egész melegével csak Téged szeret, s aki csak Érted küzdött ,fáradozott, dolgozott , s akinek Rajtad kívül senkije sincs,azt az édes Anyát becsüld meg s ezután is juttass a szeretetedből Neki, mert ő ezt igazán megérdemli. S mindíg jusson eszedbe, hogy édes Anyát csak egyet ad az Isten mindenkinek s az minden körülmények között velünk érez. Az esküvőd napján gondoljatok Ránk, gondolatban mi is veletek leszünk.
Az ég áldása szálljon Reátok szívemből kívánom .
Kis Anyukád"

Földes László, Hobo József Attila estjén vettem részt a minap.
Hallgattam már elég zenés feldolgozást, szavalatot, többé-kevésbé youtube-on...
Hallottam Latinovitsot szavalni Eszméletet, Nagyon fájt... Hihetetlen, elismerem, csodálatra méltó, a lényeget mondja el, úgy ahogy azt érdemes elmondani.
Azt viszont nyugodt lelkiismerettel közlöm, hogy Hobo előadása éreztette velem legjobban azt, amit érezni akartam, és amit éreznem kellett József Attila verseit hallgatva.
Mennyire másképp fájt a Nagyon fáj... Így utólag azt látom, hogy magamban verset olvasni egy bizonyos korlátot is jelent. Még saját magamban ízlelgetve a szavakat , a mondanivalót, sem tudom azt érezni amit a vers megmutathat nekem.
Szükség van egy koordinátorra, egy közvetítőre . Nekem szükségem van egy olyan személyre, aki igazi kapcsolatot teremt köztem és a vers között.
Úgy érzem, Földes Lászlóban, az ő szavalatában találtam meg ezt a közvetítőt.
Talán nem vagyok még elég érett, hogy egészében átérezhessek , és megérthessek ilyen költeményeket, hogy József Attila művészetének minden mélységét és magasságát bejárhassam, és hogy erről még véleményt is mondjak. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen előadóesteket mindenki másképp értelmezi. Én azt hiszem, azt amit átérezhettem akkor este, átéreztem.
József Attila költészetében szabadság van, ami sosem fog kiveszni belőle, ellentétben velünk.
Kellenek emberek, akik átadják nekünk ezt a szabadságot, akik összekötnek József Attilával, a költészettel.
Ilyen személlyé vált december 9-én számomra Hobo.
http://www.youtube.com/watch?v=d-aMhYmh3Xg

ESZMÉLET

1

Földtől eloldja az eget

a hajnal s tiszta, lágy szavára

a bogarak, a gyerekek

kipörögnek a napvilágra;

a levegőben semmi pára,

a csilló könnyűség lebeg!

Az éjjel rászálltak a fákra,

mint kis lepkék, a levelek.

2

Kék, piros, sárga, összekent

képeket láttam álmaimban

és úgy éreztem, ez a rend -

egy szálló porszem el nem hibbant.

Most homályként száll tagjaimban

álmom s a vas világ a rend.

Nappal hold kél bennem s ha kinn van

az éj - egy nap süt idebent.

3

Sovány vagyok, csak kenyeret

eszem néha, e léha, locska

lelkek közt ingyen keresek

bizonyosabbat, mint a kocka.

Nem dörgölődzik sült lapocka

számhoz s szívemhez kisgyerek -

ügyeskedhet, nem fog a macska

egyszerre kint s bent egeret.

4

Akár egy halom hasított fa,

hever egymáson a világ,

szorítja, nyomja, összefogja

egyik dolog a másikát

s így mindenik determinált.

Csak ami nincs, annak van bokra,

csak ami lesz, az a virág,

ami van, széthull darabokra.

5

A teherpályaudvaron

úgy lapultam a fa tövéhez,

mint egy darab csönd; szürke gyom

ért számhoz, nyers, különös-édes.

Holtan lestem az őrt, mit érez,

s a hallgatag vagónokon

árnyát, mely ráugrott a fényes,

harmatos szénre konokon.

6

Im itt a szenvedés belül,

ám ott kívül a magyarázat.

Sebed a világ - ég, hevül

s te lelkedet érzed, a lázat.

Rab vagy, amíg a szíved lázad -

úgy szabadulsz, ha kényedül

nem raksz magadnak olyan házat,

melybe háziúr települ.

7

Én fölnéztem az est alól

az egek fogaskerekére -

csilló véletlen szálaiból

törvényt szőtt a mult szövőszéke

és megint fölnéztem az égre

álmaim gőzei alól

s láttam, a törvény szövedéke

mindíg fölfeslik valahol.

8

Fülelt a csend - egyet ütött.

Fölkereshetnéd ifjúságod;

nyirkos cementfalak között

képzelhetsz egy kis szabadságot -

gondoltam. S hát amint fölállok,

a csillagok, a Göncölök

úgy fénylenek fönt, mint a rácsok

a hallgatag cella fölött.

9

Hallottam sírni a vasat,

hallottam az esőt nevetni.

Láttam, hogy a mult meghasadt

s csak képzetet lehet feledni;

s hogy nem tudok mást, mint szeretni,

görnyedve terheim alatt -

minek is kell fegyvert veretni

belőled, arany öntudat!

10

Az meglett ember, akinek

szívében nincs se anyja, apja,

ki tudja, hogy az életet

halálra ráadásul kapja

s mint talált tárgyat visszaadja

bármikor - ezért őrzi meg,

ki nem istene és nem papja

se magának, sem senkinek.

11

Láttam a boldogságot én,

lágy volt, szőke és másfél mázsa.

Az udvar szigorú gyöpén

imbolygott göndör mosolygása.

Ledőlt a puha, langy tócsába,

hunyorgott, röffent még felém -

ma is látom, mily tétovázva

babrált pihéi közt a fény.

12

Vasútnál lakom. Erre sok

vonat jön-megy és el-elnézem,

hogy’ szállnak fényes ablakok

a lengedező szösz-sötétben.

Igy iramlanak örök éjben

kivilágított nappalok

s én állok minden fülke-fényben,

én könyöklök és hallgatok.

http://www.youtube.com/watch?v=G4TNZ7K8hp0